Apa! Kezdődik ...

Indulásképpen hallgassuk meg Tóth György vezető pénzügyi stratégát 

az öngondoskodás fontosságáról ...

 

... a nyugdíjról ...

... és a pénzügyi tudatosságról.

Mikor kezdjük el a privátnyugdíj-tőkénk felépítését?

A 2015. október 27-i Öngondoskodás konferencián Varga Mihály is megerősítette, hogy bár jelenleg az állami nyugdíjrendszer stabil lábakon áll, 15-20 éves időtávon elkerülhetetlenül felértékelődik az öngondoskodás szerepe.

De mi is az alapvető probléma a jelenlegi nyugdíjrendszerrel? 

30-40 éves időtávon miért válik fenntartarthatatlanná a jelenlegi formájában? A válasz egyszerű, a problémát a társadalom elöregedése, a demográfiai változások okozzák.

Míg jelenleg 9 aktív 3 nyugdíjas nyugdíjának a fedezetét termeli meg, addig 2035-ben 4-ét, fogja, 2045-ban már 5-ét és 2060-ben már 6-ét! Azaz ugyanannyi járulékot több fele kell elosztani, így egy főre kevesebb fog jutni!

Amennyiben az évek óta tartó kivándorlás tovább folytatódik, még rosszabb lesz a helyzet.

Hogy ez miért probléma? Mert a jelenlegi feloszto-kirovó rendszerben nincs tartalék, a befolyó járulékokat azonnak kifizetik a mostani nyugdíjasoknak és a jövő nyugdíjasainak csak abból lehet majd nyugdíjat fizetni, ami akkor járulékként fog befolyni.

De erről sokkal pontosabban és részletesebben írt Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru:
http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/a-legalattomosabb-legalis-pilotajatek

Mi következik az aktív - nyugdíjas korú arány megváltozásából? Egy főre kevesebb nyugdíjat lehet kifizetni. Mivel a már megállapított nyugdíjat gyakorlatilag nem lehet csökkenteni, ezért a kezdő nyugdíj radikális csökkentése várható.

Milyen mértékben?

A jelenlegi szabályok szerint 40 év szolgálati idő esetén a kezdeti nyugdíj a korrigált életpálya-átlagkereset 80%-a. Ez egy elég bonyolult számítás, amikor figyelembe veszik az 1988 óta kapott összese adóköteles jövedelmet és számítanak belőle egy életpálya-átlakeresetet.

Egyszerűsítve azt lehet mondani, hogy aki végig ugyanúgy keresett, nem voltak a jövedelmében nagy kiugrások vagy nagy visszaesések, az 40 év szolgálati idő esetén a korábbi nettó keresetének kb. a 75-80%-át kapja kezdő nyugdíjként. A demográfiai változások következtében ezaz arány 2030-ra 45-50%-ra, míg 2045-re 30-35%-ra fog csökkenni! Azaz a korábbi jövedelmünk feléből, harmadából kell majd nyugdíjasként megélnünk!
 

Forintosítva ez azt jelenti, hogy az a dolgozó, aki végig átlagjövedelmet kapott, ami ma kb. nettó 155 ezer Ft, az ha idén megy nyugdíjba kb. 120-130 ezer Ft kezdő nyugdíjra számíthat, míg az a kollégája, aki 15 év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, az már csak 70-75 ezer Ft-ra és aki 2045 után, az 45-50 ezer Ft-ra!

Honnan lehet a kieső nyugdíjat pótolni?

Erre több megoldás is lehetséges, de van néhány közös jellemzőjük: mindegyiket időben el kell kezdeni és mindegyikhez saját erőre van szükség. Több olyan megoldás is van, amelyet az állam is támogat adójóváírással. Ezek közül a nyugdíjbiztosításra kívánom felhívni a figyelmet.

Ez egy olyan előtakarékosság, amelyben aktív korunkban adunk kölcsön nyudíjaskori önmagunknak. A megtakarítást biztosítási jogviszony alatt gyűjtjük, a kifizetések biztosítási eseménynek minősülnek, így adó és járulékmentesek.

Azt szokták tőlem kérdezni, mikor kell ezt elkezdeni? Egyetlen jó válasz létezik, amilyen hamar lehetőség van rá. Gyakorlatilag akkor, amikor az első adóköteles jövedelmünket megkapjuk.

A következő kérdés az szokott lenni, mennyit? Erre az általános válasz az, hogy minden jövedelemből 10%-ot. De ez nem biztos, hogy elegendő. Jelenleg az átlagnyugdíj kicsivel több mint 100 ezer Ft.

Amennyiben szeretnénk egy olyan privátnyugdíj-tőkét felépíteni, amely 65 éves korunktól jelenértéken havi 100 ezer Ft priványugdíjat biztosít, akkor nagyon nem mindegy mikor kezdjük el.

30 éves korára majdnem mindenki már munkavállalóvá válik. Ha ekkor elkezdi a privátnyugdíj-tőkéje felépítését, akkor havi 26 ezer Ft-ra van szüksége. Ha viszont csak 40 éves korában, akkor már havi 45 ezer Ft-ra. Míg ha úgy gondolja, hogy ráér 50 éves korától a nyugdíjával foglalkozni, akkor már havi 100 ezer Ft-ra lesz szüksége. 

Pár év halasztásnak, halogatásnak mi lesz a következménye? Mit nyerünk és mit veszítünk? Amennyiben pályakezdőként 25 évesen elkezdjük a privátnyugdíjunk felépítését, akkor elegendő havi 15-16 ezer Ft félretennünk. 40 év alatt így több mint 60 milliós nyugdíjtőkét építhetünk fel. Mi történik, ha csak pár évvel később szánjuk rá magunkat?

Amennyiben havonta ugyanezt a havi 15-16 F ezer Ft-ot tesszük félre, akkor 65 éves korunkra sok millióval kisebb (akár 10-20 millióval kisebb) tőke épül fel, amiből lényegesen kisebb havi járadékot tudunk felvenni.
(Átlagos 3%-os inflációval számolva a mai 100 ezer Ft 40 év múlva kb. 300 ezer Ft-ot ér. Ekkora havi járadék biztosításához szükséges a 60 milliós nyugdíjtőke). Amennyiben a szükséges 60 milliós tőkét akarjuk összerakni, akkor viszont lényegesen magasabb összegű (20-25 ezer Ft/hó) megtakarításra van szükség.

Azt hiszem, egyértelmű a válasz, hogy mikor kell elkezdeni a privátnyugdíj-tőke felépítését.

30-40 év közöttiek gyakran mondják, hogy a gyerekek felnevelés, oktatása fontosabb a nyugdíjnál. Nézzük meg ezt más szemszögből!

Mikor teszünk jót a gyerekkel, ha most mindennel „elhalmozzuk”, ugyanakkor magunkra nem gondolunk, és ennek következtében nyugdíjaskorúként rá leszünk kényszerülve, hogy a gyerekeink támogassanak, ne adj isten, tartsanak el? 

Vagy akkor, ha most egy kicsivel kevessebbet adunk nekik, de megteremtjük időskorunk anyagi biztonságát és ennek következtében nem szorulunk a támogatásukra, sőt szüség esetén még mi tudjuk majd őket segíteni.

Így ír erről Dr. Farkas András:

„Ha én mint szülő nem tartalékolok a 10-20-30 év múlva esedékes nyugdíjas éveimre, akkor akaratlanul is kiteszem a gyermekemet és az unokámat a törvény szigorának, hiszen a magyar jogrend szerint ő lesz köteles az én eltartásomra. Vagyis kötelező az öngondoskodás, mert ha nem teszem meg, akkor a legjobban szeretett családtagjaim nyakába akasztom időskori eltartásom kötelezettségét. A gyermekeim, az unokáim tartási kötelezettségét váltom meg azzal, ha nyugdíjbiztosítást kötök, nyesz-számlát nyitok, netán önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat fizetek, mert így elkerülöm, hogy elszegényedjek öregkoromban, és rászoruló idős szülőként a leszármazottaimhoz kelljen könyörögnöm.”

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/a-holnap-markaban

Amennyiben még nem rendelkezik akkora tőkével, ami biztosítani tudja időskori megélhetését, akkor Önnek egy specialistára (és nem egy értékesítőre) van szüksége, hogy hiteles információval rendelkezzen.